Szívügyünk a kutyák szívének egészsége

Május 10-én van a szívférgesség napja Magyarországon!

Valóban csak egy szúnyogcsípés? Gondoljunk időben a kutyák szívférgességének megelőzésére!

A szúnyogszezon kezdete mindig komoly kihívást jelent a felelős kutyatartóknak, hiszen a hazánkban mindössze néhány éve megismert és szúnyogcsípés által terjedő szívférgesség már hazánkban is szedi áldozatait a kutyák körében. A kutyák szívférgessége a klímaváltozásnak is köszönhetően már jó pár éve felütötte fejét Magyarországon. A Bayer Hungária Kft. felismerve a megelőzés és védekezés fontosságát, a 2017-es évtől kezdve május 10-én megemlékezik a Szívférgesség Napjáról Magyarországon.

A tavasz végével és a nyár beköszöntével a szúnyogok megkezdik vérszívó inváziójukat, ezért ha nyaralunk, vagy csak kirándulunk kedvencünkkel, a pihenés mellett a veszélyekre és szúnyogcsípésekre is érdemes odafigyelni. A szúnyogcsípések okozta betegségek közül a kutyákra nézve életveszélyes parazitózis a szívférgesség. Az apró szúnyogcsípésből egy vagy több, akár 30 centiméter hosszúra is megnövő, 7-10 évig is élősködő szívféreg fejlődhet ki, amely az állat tüdejének ereiben vándorolva súlyos egészségügyi elváltozásokat okoz. A fertőzött szúnyogcsípéstől számított első 6-7 hónapban a fertőzött állat tünetmentes, azonban a szívféreg teljes kifejlődése a szervezetében súlyos kórformát, akár halált is okozhat. A fertőzött szúnyogcsípéstől a kutyák szervezetébe jutott szívférgek 6-9 hónapos korukban lesznek ivarérettek, tehát ezután kezdenek szaporodni, azaz féreglárvákat (ún. microfilariákat) kibocsájtani a véráramba. Ezután a lárvák akár néhány évig is elélnek a vérben, várva a szúnyogok csípését. A szúnyogok ezután tovább oltják fertőzött csípésükkel a betegséget okozó microfilariákat egy másik kutyába vagy cicába. Onnan vándorolnak tovább a tüdő ereibe, vagy a szívbe.

Fertőzöttség esetén az állat fáradékonnyá válik, majd keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel nála, melyek súlyosbodásával a betegség egy bizonyos ponton már visszafordíthatatlanná válik. Amikor még időben kerül diagnosztizálásra a szívférgesség, akkor több hetes és jelentős kockázattal járó, intenzív állatorvosi ellátásra van szükség. A kezelés költségei akár több százezer forintra is rúghatnak, azonban nélküle a kutya súlyos életveszélyes állapotba kerül. Mindezeket figyelembe véve gazdáknak és kutyáknak is jobb, ha fellépünk a szúnyogcsípés ellen, és felelős kutyatartóként megelőzzük a fertőzött szúnyogcsípést és vele együtt a szívférgességet.

 – A 2000-es évek elején az Észak-Amerikai kontinensen a kutyák szívférgessége nagyjából 30 év alatt terjedt el a kontinens keleti felétől indulva egészen a nyugati partig. A szívférgeket elhullott állatokban már a 19. században kimutatta az állatorvos-tudomány, de csak a 20. században kezdtek el komolyabban foglalkozni a parazita okozta megbetegedésekkel. A Bayer Állategészségügyi üzletága globális vállalatként csatlakozott a súlyos betegség elleni küzdelemhez és felismerve annak fontosságát, áldozott ezen a téren kutatás-fejlesztésre. Ezért, amikor többek között a klímaváltozás miatti felmelegedéssel párhuzamosan Magyarországon is megjelent a trópusi féreg, a Bayer előtt már nem volt ismeretlen a kórokozó elleni védekezés és megelőzés. Kontinensünkön a  szívférgesség a Földközi-tenger térségében az Alpoktól délre húzódó területeken jellemző. Magyarországon először 2009-ben jelent meg a kutyák szívférgességével kapcsolatban egy olyan cikk, miszerint hazánkban egy olyan kutyában találták meg ezt az élősködőt, amely bizonyítottan soha nem járt külföldön, tehát minden kétséget kizáróan belföldön fertőződhetett meg egy szúnyogcsípéstől – mondta Dr. Lukács Zoltán, a Bayer Hungária Kft. állatorvosi regionális marketing menedzsere, kisállatklinikus szakállatorvos.

A betegség előfordulásának feltérképezésével kapcsolatban érdekes momentum, hogy a Magyarországról örökbefogadott kutyáknál Németországban kezdték el először szűrővizsgálatoknak alávetni az állatokat szívférgességre, és a vizsgálatok több pozitív esetet is kimutattak.

– Ezután a Bayer Hungária Kft. az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai tanszékével karöltve kezdett közös felmérésekbe és szűrővizsgálatokba 2012-ben, és több szívférgességgel megfertőzött állatot is találtak. A szűréseket 2014-ben az ország egyik nagy laboratóriumára is kiterjesztették, ahol a beküldött vérmintáknak 16 százaléka pozitivitást mutatott szívférgességre. Ahhoz képest, hogy 2009-ig Magyarországon jó eséllyel egyetlen ilyen fertőzésben szenvedő kutya sem élt a szakirodalom alapján, ez az esetszám növekedés 2014-re igen jelentős volt – magyarázta Dr. Lukács Zoltán.

A szakember úgy érzi, hogy sikerült idejében hatékonyan kommunikálni Magyarországon a szívférgesség veszélyét az állatorvosok és a kutyatartók felé, hiszen számítottak arra, hogy a klímaváltozás miatt a Földközi-tenger térségéből ez a betegség hazánkat is elérni. Annak érdekében, hogy mindig napirenden tartsák a probléma fontosságát, a Bayer Hungária Kft. 2017-től minden év május 10-én megemlékezik a Szívférgesség Napjáról Magyarországon.

– A Bayer Hungária Kft. Állategészségügyi divíziója felvállalta azt a felelősségteljes feladatot, hogy az országban egy korábban meg nem megjelent betegségről jelentős mértékben folytasson kommunikációt és aktívan közreműködjön a súlyos betegségre vonatkozó tudatosság növelésében és a kapcsolódó edukációban. A betegség megelőzésében nemcsak a szívféreg lárva elleni védekezést, hanem a szúnyogok távoltartását is fontosnak tarjuk. Mivel a szívférgességet szúnyogok terjesztik, így a szúnyogcsípés elleni megelőző kezelésben ennek is komoly jelentősége van. Magyarországon ezen betegség tekintetében az Alföld a legveszélyesebb földrajzi terület, de már egyre több pozitív esetről számolnak be az állatorvosok a nyugat-magyarországi településekről is  – tette hozzá Dr. Lukács Zoltán.

A teljes körű védelem érdekében a szívféreg lárva-, valamint a szúnyogcsípés ellen kifejleszett készítményt célszerű párhuzamosan használni és ajánlott a kezelést minden hónapban megismételni!

Az évente legalább egyszeri szűrővizsgálat elvégzése a szívférgesség megelőzésére  pedig a kutyának és a felelős kutyatartó gazdának is elemi érdeke, amit a szintén évenkénti kötelező védőoltással egyidőben a legpraktikusabb elvégeztetnünk! A kutyák szívférgességének megelőzése mindannyiunk közös érdeke!

A vizsgálat ára annak összetettségétől függően változik. A legegyszerűbb mikroszkopikus vizsgálat néhány ezer forint, a legbonyolultabb, ám egyben legmegbízhatóbb ára eléri a tízezer forintos nagyságrendet is. Egyetlen negatív eredménytől azonban nem nyugodhat meg teljesen a gazdi sem, hiszen ha a vizsgálat éppen akkor történik, amikor a féreg olyan fejlődési szakaszban van, amikor nem lehet kimutatni az állat szervezetében, az eredmény megtévesztő lesz. Ezért egy ilyen eredmény birtokában is folytassuk és egy pillanatra se hagyjuk abba a szívférgesség megelőzése érdekében tett kezeléseket! Dr. Lukács Zoltán ezért azt ajánlja, hogy felelős kutyatartóként ha tehetjük, válasszuk a lehető legérzékenyebb szűrővizsgálatot a kutyánk szívférgességének felderítésére, az ő és saját egészségünk érdekében is. Fontos tudni, hogy az emberi szervezetben a szívféreg lárva képes vándorolni, bár nem tud teljesen féreggé kifejlődni, így a szívférgesség ránk, emberekre nézve nem jelent halálos veszélyt, ám a lárva a tüdőbe kerülve gócos elváltozásokat okozhat, amelyek mellkasi röntgenvizsgálat alkalmával más problémának, akár egy rosszindulatú elváltozásnak is tűnhetnek.

Szívügyünk a kutyák szívének egészsége!